Szilveszteriutazás.hu

A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias v. Las Canarias) Spanyolország legdélebbi tartománya. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125-200 km-re, az ész. 27-30 és a nyh. 13-18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km2.
A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro alkotja.

Lanzarote
Lanzarote a Kanári-szigetek legkeletibb tagja. A helyiek gyakran Conejerának, mások a Száz vulkán szigetének hívják. Az őslakos guancsok Titeroygatra néven emlegették - ez Színes hegyeket jelentett. Hivatalos nevét egy genovai tengerészről, Lancelotto Malocelloról kapta. A 846 km² területű sziget központi tájait csaknem 300 tűzhányó teszi változatossá. A völgyek és sziklás rögök száraz, sivatagos tájait csak néhány farmer pálmaligete vagy citrusültetvénye szakítja meg. Az alacsony sziget északi csücske közelében helyezkednek el a Chinijo-szigetek, vagyis La Graciosa, Alegranza, Montaña Clara, Roque del Este és Roque del Oeste. A rengeteg tűzhányónak köszönhetően a sziget felszíne erősen tagolt. Nemcsak domborzati formái különlegesek, de élővilága is - ezek védelmére hozták létre a Timanfaya Nemzeti Parkot. Nevezetesebb, homokos strandjai a Papagayo, La Famara és a Charco del Palo.

Gran Canaria
A Gran Canaria (spanyolul a.m. "Nagy Kanári-sziget") a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.
A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és banánültetvényekkel, közepe kopár "holdbéli táj", déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdasági élet: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok; többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa.

Fuerteventura
Fuerteventura spanyol sziget, a Kanári-szigetek második legnagyobb tagja 1722 km²-ével. Azért kapta az Öreg sziget. becenevet, mert valaha volt hegységei mára erősen lekoptak - legmagasabb pontja mindössze 724 m-re emelkedik a tenger színe fölé. A nevet indokolja az is, hogy a sziget székhelye, Puerto de Rosario a szigetcsoport legrégibb spanyol települése. A hosszú, ámde igen keskeny sziget 70 km hosszú partját különösen finom homok borítja, így a turisták hamar kedvencükké fogadták.

Tenerife
Tenerife 2058 km²-es területével a Kanári-szigetek legnagyobbika.
A szigetet két hegység is megosztja: északon az Anaga-hegység, Nyugaton a Teno-hegység csipkés láncai törnek a magasba. Központi részén emelkedik a Pico de Teide tűzhányó, amely utoljára 1798-ban tört ki. A 20. század második felében fellendült itt a turizmus: Európában hamar elterjedt az a közkedvelt elnevezés, hogy Tenerife az örök tavasz hazája. A távoli utazókat valóban lenyűgözi a sziget kettőssége: a hatalmas, sötét és az aljukban virágzó, homokos strandok - a homokot Nyugat- Afrikából hozták ide nagy hajókon, mivel a hullámverés rendszeresen elhordja a strandokról, alkalmanként hasonló módszerrel pótolják. Santa Cruz de Tenerife a sziget ÉK-i részén fekszik, és régen ez volt ai ide látogatók fő célpontja - mostanára azonban a sziget déli részén kiterjedt üdülőfalvakat építettek rengeteg szállodával. A sziget fővárosába nemcsak a vámmentes boltok csábítják az idegeneket, hanem a neoklasszicista és a gyarmati építészeti stílust elegyítő városközpontja is. A sziget második legnagyobb városa, Puerto de la Cruz gyógyfürdőként már régóta ismeretes: hamarabb vonzotta a turistákat, gyógyulni vágyókat, mint a strandok.

La Palma
La Palma a Kanári-szigetek északnyugati tagja. A 706 km2 területű szigetet gyakran emlegetik úgy, hogy La Isla Bonita, azaz a Madonna által is megénekelt Csodálatos Sziget. Azért kapta ezt a nevet, mert partjai meredeken, hirtelenül emelkednek ki az óceán kék tükréből. Vulkanikus domborzatát északon egy hatalmas, beomlott kráter, a Caldera de Taburiente uralja. Innen kicsit délebbre a Cumbre Nueva szintén beomlott kráterét találhatjuk - mintegy 2 millió éve keletkeztek. A Caldera északi peremén emelkedik a Roque de los Muchachos 2426 méteres orma, a sziget legmagasabb hegycsúcsa. Az öreg kráterektől délre húzódnak a Cumbre Vieja tűzhányóinak lankásabb, ám kopárabb tájai. A Caldera keleti lábánál emelkedik Santa Cruz de La Palma városa.

La Gomera
A hegyek szigetének nevezett La Gomerát a Nyugati Kanári-szigetek csoportjának közepén találjuk. A kerekded, kis sziget voltaképp egyetlen, 1487 méter magas vulkán, ezért nem annyira a napimádók, mint inkább a turisták és hegymászók keresik fel. Mivel nemzetközi repülőtere nincs, La Gomerára főként komppal juthatunk el Tenerife déli partjáról, Los Cristianosból. A komp a a sziget központjába, San Sebastianba fut be - ebben a városkában szállt partra utoljára Kolumbusz, amikor 1492-ben Amerika felé indult.

Hierro
Hierro, vagy más néven Ferro a maga 278 km²-es területével a Kanári-szigetek legnyugatibb tagja, és emellett a hét nagyobb sziget közül ez a legkisebb. Ez nem mindig volt így, ám ezelőtt mintegy 50 ezer évvel egy nagy földrengés eredményeként a tengerbe süllyedt a sziget északnyugati harmada.

Szerte a szigeten mintegy ötszáz vulkáni kúp látható (további kb. 300-at lávaárak borítottak el.)